A diszkalkulia terápia a diagnosztikai eredményre épülve folyik. A gyermek meglévő képességeire alapozott a zavart vagy hiányos képességskála fejlesztő eljárása.
A terápia elsődleges célja a negatív tanulási struktúra, vagyis „ördögi kör” átalakítása pozitív tanulási struktúrává.
A fejlesztés szempontjai közé tartozik a terápiás foglalkozások kiindulópontja mindig a diagnosztikus eredmények, a meglévő ismeretekre építkezés, a lépésről lépésre haladás, a cselekedtetéssel multimodális ismeretszerzés biztosítása, majd későbbi absztrahált tudássá alakítása, egyénre szabott feladatok.
A gyermek teljesítménye gyenge a matematika tantárgyból, melyet esetleg a pedagógus lustaságnak, figyelmetlenségnek tulajdonít. Egyre erősebb nyomás nehezedik a gyermekre, akinek jelentősen nő a szorongása és csökken környezete hatására az önbizalma. Állandóan aggódni fog, hogy elhibázza tevékenységét, és ezáltal teljesítménye tovább romlik. Az ördögi kör hatására a még korrigálható gyengeségek mellé másodlagos sérülések társulnak, melyekhez már komolyabb terápiás eljárások szükségesek.
A terápia kezdetén az anamnesztikus és diagnosztikus eredményekre támaszkodva a vizsgáló szakemberek, a szülő és a gyermek bevonásával fejlesztési tervet készítünk, melyben meghatározzuk a 3. fejezetrész elején részletezett 3-as képességstruktúra fejlesztési ütemét:
- Fejlesztési cél (idő intervallum: min. fél év)
- Fejlesztési terv
- Fejlesztési kontroll
Példa:
Zsuzsa 9 éves cserfes, életvidám leány, aki 3. osztályba jár. A többségi osztályban 27 másik osztálytársával tanul együtt. A tanárnak feltűnik, hogy Zsuzsa egyre gyakrabban elábrándozik, nem figyel, és nem tudja követni az óra menetét.
A tanárral történt egyeztetést követően a szülők jobban odafigyelnek Zsuzsa matematikai eredményeire, tevékenységére. Nő a nyomás Zsuzsa vállán, így több alkalommal megesik, hogy eltitkolja otthon házi feladatát, ezzel is mentesítve magát a nehézségektől. Az iskolai ellenőrzés során kiderül a házi feladat egyre rendszeresülő hiánya. Zsuzsa a teljesítménykényszer következtében megtapasztalja a stressz által okozott teljesítményblokkolást. A helyzet egyre reménytelenebb mind a gyermek, mind a szülő, mind a pedagógus számára.
Milyen segítség nyújtható ilyen esetben a résztvevők számára? Zsuzsa számára a ki kell építeni egy biztonságos érzelmi környezetet az egyértelmű szabályok, megegyezések alapján, hogy Zsuzsa ne kerüljön teljesíthetetlen feladat elé, és ezáltal csökkenjen a belső stressz nyomása, épüljön önbecsülése. Közösen fel kell tárni a teljesítménybeli nehézség okait (diagnosztika, interjú, hibakutatás), és a résztvevőkkel közös terápiás cél és feladattervet megfogalmazni.
Fejlesztési cél lehet a már említett 3. fejezetrész elején található 3-as diszkalkulia diagnosztika egység elemei:
Példa:
Zsuzsa | Fejlesztési cél | Fejlesztési terv |
Általános képesség | vizuális észlelés | tárgykereső játék |
lateralitás | rámolás, mondókák | |
Matematikai képesség | osztályozás | tárgyak, majd személyek osztályozása tulajdonságok alapján |
számlálás | számlálós játékok | |
Környezet támogatása | szülő | tanulói módszerek elsajátítása |
oktatás | differenciál módszerek alkalmazásának támogatása | |
Személyiségfejlesztés | önkép erősítése | megerősíteni, amiket már elsajátított |
A példa táblázatában szereplő képességek fejlesztési célját és tervét a haladási ütemnek megfelelően, de legalább félévente felülvizsgálják, majd az elért eredményeket rögzítik majd az azokra épülő új célokat, terveket dolgoznak ki.
A fejlesztési tervhez kapcsolódik fejlesztési óraterv készítése, mely megegyezik más területek óraterveivel.
Felhasznált irodalom
Farkasné Gönczi Rita (2011): Diszkalkulia- terminológiaváltás, diagnosztika forradalma, terápia megújulása. in: Papp Gabriella (szerk.) A diagnozistól a foglalkozási rehabilitációig, ELTE BGGYK, Budapest.