A diszkalkulia terápiájával kapcsolatosan merült fel a dilemma, hogy mit jelenthet ez valójában az érintett személy szűk- és tág környezete számára. A családok különböző életszakaszokban szembesülnek a diagnózissal. Mit lehet ezzel kezdeni?
1) Ez csak egy kis matematikai probléma
Igen, ilyennek tűnik, de ahogy halad az idő, egyre nagyobb lesz a gond. Az iskolai tevékenységeket tekintve a matematika sok más tantárgy, tevékenység alapja. Pl. a vers elemzéshez, is szükséges.
2) Nem lehet igaz a diagnózis
A szakértői bizottságokban a diszkalkulia diagnosztika ugyanolyan alapos eljárást jelent mint más zavarok feltárása. Amennyiben az illetékes bizottságban nincs képzett szakember, továbbküldik a családot a megfelelő szakemberhez. A tévedés esélye igen kicsi. Természetesen felülvizsgálat ebben az esetben is kérhető. A diszkalkulia diagnosztikáról szóló bejegyzés itt érhető el.
3) Vége mindennek
A diagnózis kézhez vételekor sokszor merül fel a kétségbe esett gondolat, hogy most már nincs mit tenni. Van! A diszkalkulia terápiában jártas szakemberek tudják, hogy mit, milyen formában, milyen intenzitással kell végezni a fejlődéshez.
4) Majd én a kezembe veszem
Sokszor az Internet által jutnak információhoz a családok. Írhatnám, hogy ne tegyék, de akkor például a blog ellen beszélnék, illetve az alapvető kíváncsiság úgyis ide hajtja a figyelmet a gyors megoldás érdekében. Az egyetlen fontos szempont az óvatosság. Néhány könnyen elérhető információ.
Szempontok a terápiához
A terápia nem egyenlő a korrepetálással, vagyis a matematikát érintő alapképességekkel foglalkozik. Nem a feladatok ismétlésével, hanem a több szempontú, cselekvésbe ágyazott ismeret szerzés által támogat.
A terápia megkezdése előtt a szakember komplex diagnózis eredményei, az anamnesztikus adtok és az elbeszélgetés során kapott információk alapján állítja össze a terápiás tervet.
A terápia során alapvetően a mindennapok matematikája a cél.
A meglévő ismeretekre alapoz a munka során, melyeket folyamatosan gyakorol.
Az absztrahálás folyamatát segíti.
A terápia során megvalósuló szempontok
– Személyre szabott (képesség, érdeklődés, stb.)
– Változatos (motivációs hatás, változó eszközök gátolják a mechanikus számolást)
– Játékos, figyelemfelkeltő
– A közös tevékenységre összpontosító (a sok eszköz elterelheti a személy figyelmét)
– Ismétlődő (többször kell ugyanazt az ismeretet eltérő formában elővenni a bevésődés érdekében)
– Sikerélmény (nagyon fontos a sikerélmény nyújtása, mert normál pedagógiai környezetben erre kevés lehetősége van a személynek)