Azoknak a tanulóknak, akik a matematika elsajátításával szenvednek, neurokognitív rendellenességek állhatnak a háttérben, amit diszkalkuliának nevezünk. Mint a diszlexia, a diszkalkulia is egy állapot, amely több esetben örökletes. Az ikerkutatások, illetve azok, amelyben speciális populációt vizsgáltak kimutatták, hogy ez a „számolási fogyatékosság” nagy része genetikailag kódolt, de az ezért felelős gén helyét még nem találták meg.
Az anguláris gyrus sérülése a Gerstman szindróma esetén is fenn áll, ami a diszkalkulia mellett ujj agnóziával jár együtt. A Broca afáziás acalculia esetén a bal alsó frontális gyrus sérül. A legtöbb figyelmet kapó agyterület az interparietális barázda horizontális szegmense, a HIPS. Turneres betegek esetében a jobb oldali IPS-ben redukált aktivitást figyeltek meg
A matematika terén kétfajta számolási rendszert különböztethetünk meg: a becslést, és a konkrét számokkal végzett műveleteket. Az, hogy már óvodás korban milyen jól tudnak becsülni a gyerekek, sejteti, hogy a formális matematika terén milyen sikereket fog elérni. Matematika órán többet kéne foglalkozni becsléssel, mivel ez fejlesztő hatással bírna a másik számolási rendszerre is, és közelebb áll a gyerekekhez.
Annak ellenére, hogy a fejlődési diszkalkulia definíciója a számtanra specializálódik, néhány kutató azt feltételezi, hogy ennek alapját a terület-általános kognitív mechanizmusok zavarai okozhatják. Ilyenek például a munka memória, vizuális-téri folyamatok és a figyelem. Tanulmányok bizonyítják, hogy a munkamemória hiánya és a tanulási zavar között szoros kapcsolat áll fenn. Ahol a munkamemóriában problémák vannak, sok esetben számtani hiányosságok is fellépnek, így másodlagos fejlődési diszkalkulia diagnosztizálható. A vizuális-téri munkamemória például egy mentális tábla, amin a gyermek műveleteket végez. Ez egy olyan tényező, amely befolyásolhatja a nehézséget, ha nem megfelelőképpen működik.
Kimutatták, hogy a memória nagyobb szerepet játszik a matematikai számításban, ha a gyermekek agya érettebb, hiszen párhuzamosan változtatják a matematikai stratégiákat (felosztási ill. analitikus).
A koraszülöttek matematikai nehézsége eltér a fejlődési diszkalkuliától, ugyanis náluk nem volt bizonyíték a pontatlan számbeli reprezentációra, hanem a specifikus matematikai képességek terén mutattak gyengébb teljesítményt (pl. munkamemória, téri-vizuális feldolgozás).
Agyi képalkotó eljárás (fMRI) segítségével figyelték meg mi megy végbe azoknak a diákoknak a fejében, akik erősen szoronganak a matematikától. A negatív érzelmi reakciókért felelős agyi terület aktivizálódik már a feladatvégzés gondolatától is. Ezért az érzelmek kontrollálásának megtanulása elsődleges feladat. Szerencsére ez lehetséges, a tanulók képesek túljutni félelmeiken.
A matematikától való félelem azonnali választ vált ki az agyban, melynek megtapasztalása a fizikai fájdalom átéléséhez hasonló. Nem maga a számolás ténye jelentkezik fájdalomként, hanem a tudat, hogy matematikával kell foglalkozni.
Egy diszkalkuliás tanulókból álló csoport a Life Skill Training programban vett részt. A program segítette a kommunikációs és szociális képességeik fejlődését, valamint az önbizalmuk alakulására is pozitív hatással volt.
Csak azért, mert a diszkalkulia neurológiai eredetű, nem jelenti azt, hogy nem lehet vele semmit sem csinálni. Az idegtudomány és a fejlődéslélektan eredményei azt mutatják, hogy a diszkalkuliás tanulóknak sokkal többet kell gyakorolni a számok manipulálását, mint a nem diszkalkuliás tanulóknak. Adaptív, játékszerű programokkal a számok érthetők lesznek, megmutatni, hogy egy SNI gyerekekkel foglalkozó tanár mit csinál, a tanulóknak már az osztályteremben is segíthet, és kialakíthatja azt az alaptudást, amivel a számműveleteket kezelni tudja.
A cikket készítették
Dzsudzsák Fanni, Kurucz Emese, Várnagy Anna, Orosz Réka, Fábián Dóra, Földesi Eszter, Pákozdi Melinda, Szanyi Andrea, Arató Réka, Hovodzák Csilla, Kertészné Kozma Katalin, Rózsahegyi Brigitta
Cikkek angol nyelvű hivatkozása
http://childsplay.scientopia.org/2010/08/19/dyscalculia-numbers-brain-neurobiology-mathematics/
http://news.uchicago.edu/article/2011/10/20/brain-study-reveals-how-successful-students-overcome-math-anxiety
http://www.sciencedaily.com/releases/2011/05/110526141414.htm