A számfogalom alkalmazásához szükséges tudások, olyan elvek, amelyek ismerete és alkalmazásának képessége teremti meg, hogy a mennyiségeket jól beazonosítsuk, azokat a számukra megfelelő szimbólumokkal helyettesítve a matematikai problémákat megoldhassuk.
A számfogalom alkalmazásához a következő tudások nélkülözhetetlenek:
Stabil rendezés elve
A számok sora meghatározott és mindenkor ismételhető rendet alkot, vagyis megismerjük és elsajátítjuk a számegyenes szabályait, így kialakul bennünk egy belső mentális számegyenes (analóg mennyiség reprezentáció). Diszkalkulia esetén a megszokott eljárások nem segítenek a belső mentális számegyenes kialakulásában, hanem a számok sorrendjét egyesével kell megtanulni, és azt hosszabb ideig gyakorolni.
Az egyértelmű hozzárendelés elve
A megszámlált elemek és hozzá tartozó számnév összetartozik. A mennyiséghez ezáltal egyértelmű nevet rendelünk hozzá. Majd később, iskolás korban összekapcsoljuk a mennyiséget, a számképet, a számnevet és a számjegyet. Diszkalkulia esetén a számjegyeket egyesével kell megtanítani és az összefüggéseket hosszabb ideig gyakorolni.
Az összes elem meghatározásának elve
A megszámláláskor a legutoljára kimondott számnév a halmaz legnagyobb mennyiségét jelenti. A kardinalitásként is ismert elv alapján óvodás korban már a gyermekek 5-ös vagy 10-es számkörön belül leszámlálást követően meg tudják mondani az adott legnagyobb mennyiséget. A következő filmben látható, hogy milyen, amikor még nem rendelkezik egy gyermek a kardinalitás elvvel. Diszkalkulia esetén is működik az elv, emiatt is használják sokat az ujjukat a különböző matematikai művelet végzése során.
A kvalitatív tulajdonságok elvonatkoztatásának elve
A fenti elvek minden dologra érvényesek, ha a halmazelemek elkülöníthetők egymástól és megszámlálhatók egy adott szempont szerint. Diszkalkulia sokszor együtt jár nyelvi zavarok valamely területével, így az ezen elvhez szükséges azonos tulajdonság áttekintése, akár főfogalomba helyezése nehezített lehet.
A téri elrendezéstől való elvonatkoztatás elve
A fenti elvek a megszámlálandó tárgyak téri elrendezésétől függetlenül érvényesek. Vagyis a meghatározott helyen minden elemet figyelembe veszünk. Ezt már óvodás gyermekek is alkalmazzák. Diszkalkulia esetén például az asztalon lévő tárgyak két külön csoportba helyezése során nem veszi a tárgyakat egy halmazba. Ilyenkor érdemes egy kisebb behatárolást alkalmazni a gyakorláshoz, például egy tálcát, majd az absztrahálás felsőbb szintjén a razos ábrák keretezését.