Űrprojekt nem csak ovisoknak

A gyermek számára korai korszakában szükséglet a szülővel töltött közös idő. Látszólag mindegy neki, hogy éppen futkosunk vagy csak ülünk mellette. Számára valóban a közös élmény a legfontosabb, mégis érdemes rendszert vezetni be a napirend által, ami alapján biztonságban érezheti magát, és gyakorolhatja az eseménysorozatok elemeinek egymás utániságát, ritmusosságát. Emellett a rendszerbe érdemes külön kognitív (értelmi) és funkcionális tevékenységeket szervezni. A gyermek kiegyensúlyozottsága, és érdeklődése, önmotiváltsága jutalmaz minket a kitartásért.

Napirend, de hogyan?
Intézményi elhelyezés és munka mellett a szülőtől is határozottabb napi ritmus követést kíván meg a közös idő szervezése, de valóban megéri átélni az alkotást, a gyermekkel együtt átélt élményeket. A napirend soha nem kőbe vésett, áthúzhatják külső körülmények, mégis gyanús, ha az átírásból van több, mint a rendszerből. Hogyan lehet?

  • Hazafelé közös beszélgetés igény szerint a nap eseményeiről. A szülő is mesélhet a számára fontos eseményről, ami a gyermeknek érdekes lehet. A gyermek nem a barátunk, így nem a lelki szemetesünk. Őt az izgalmas, neki és érdekes vagy érintő események érdekelhetik. Például egy közös ismerős, vagy csak a gyermekünk hiányának kifejezése, míg nem találkoztunk.
  • Otthon mindenki 30 percre visszavonul, saját játékot játszik. Ez idő alatt mi is szusszanhatunk, vagy elkezdhetjük a házimunkát.
  • Amíg főnek az ételek, van idő egy közös projektre, ami nem több, mint ismét 30 perc együtt. Ezt követően, míg a gyermek elpakol, és előkészül a közös kinti tevékenységhez, befejezzük a vacsorát vagy kiteregetünk.
  • Szabadtéri eseményt szervezünk, ahol közösen futkosunk, homokozunk, vagy éppen a projekt tevékenység eredményével végzünk nagymozgásokat.
  • Jöhet az energiát pótló vacsora és esti rutin. A lefekvés során ismét beszélgethetünk a közös projektről, akár mesét is kigondolhatunk róla.

Űr projekt, egy példa
Mi most éppen a világűr meghódításán dolgozunk a fiammal. Miért éppen az űr egy majdnem 3 éves lurkóval? Mert az egyik kikölcsönzött gyermekkönyvben volt egy kétoldalas leírás és kép a világűrről, űrhajóról, rakétáról. No ez eléggé furcsa volt, hogy nem hagyta nyugodni. Esténként ezt kellett mindig elolvasni.
Ha ez érdekli, hát legyen, gondoltam. Felépítettem egy projektet rá.

– Kisfilm nézése a könyv ismeretei alapján
– IKT eszköz, hisz ő digitális bennszülött. Néztünk úrhajókilövést, bolygóközi utazást. Fontos, hogy csak valóságost, még véletlenül sem az űrszekerek egyik részét, mert nehéz lett volna a klingonokról mesélni.
– Közös rakéta készítés, miközben megbeszéltünk az arányokat, téri irányokat.
– A könyvben látható rakétakilövő állványról kilőttük a rakétát, és máris itt volt a 10-es számkör, hisz visszaszámláltunk.
– Készítettünk gyorstalpaló módszerrel oxigénpalackot a hátára, amivel utána a mozgásos időben repkedett és futkosott.
– Az így szerzett ismeretekről az általam célzottan neki szóló képességfejlesztő mini füzetet töltött ki. Naná, hogy az első oldalon az ő arcképével díszített űrhajó szállt fel.
– Most bolygókat készítünk majd és űrhajót, ami hozzáköthető a rakétáról.
– Az űrszemét is érdekes volt, néztünk már róla minifilmet, így arra is készítettem munkafüzetet, ami még hátra van.

Van -e matematikai tanulság?
– egyszerű eszközöket használunk, így költséghatékony,
– folyamatosan beszélgetünk egymással, közös élmény és kommunikációs gyakorlat, szókincs bővítés cselekvéses tapasztalatszerzésbe ágyazva,
– állandó térbeli mozgás, és térbeli utasítások – téri tájékozódás támogatása,
– az űrkilövésnél 10-től visszafelé számolás gyakorlása,
– IKT, print eszközök kombinált alkalmazása a későbbi információszerzés példája,
– a nagy projekt és a részfeladatok által rendszerszemlélet példája,
– az eszközök készítése során korosztálynak megfelelő mérések, viszonyítások gyakorlása, sorrendiség alkalmazása.

A témához a Világűr projekt munkafüzet INGYEN letölthető pdf formátumban a Dyscalculiaport oldalán.