A szerepjáték a gyermekek játékfejlődésének állomásaként lehetőség a számoláson túl több a matematikai készségek fejlődéséhez szükséges kognitív folyamatok gyakorlására.
A szerepjáték, mint szimbolikus játék, alapvetően a gyermekek környezetéből nyert tapasztalatok érzelmi feldolgozását szolgálja, amikor a gyermek a tevékenység öröméért indítja a játékot. A szerepjáték óvodás korban indul, viszont tudjuk, hogy különböző formában felnőttek is játszanak (fantasy, stb).
A szerepjáték kettős tudatállapotot teremt, egyrészt átéli a szerep adta helyzetet, miközben tisztában van saját magával.
Hogyan kerül a szerepjátékba a diszkalkulia?
Az óvodás korban játszott szerepjáték az érzelmi azonosulás, a szociális szerepek gyakorlásának alapja. Iskolás korra a jól tervezett, megfelelő eszközök és módszerek beiktatásával a szerepjáték rejtett képességfejlesztő folyamattá változtatható.
Szerepjáték példa: Detektív
A legfontosabb az tervezett előkészítés. Mi kaptunk egy detektív játékot, amely tartalmazott ujjlenyomat készítő nyomdapárnát és lapot, nagyítót. Az új játékot ki kell próbálni! Ennek kapcsán gondoltam, hogy a drámapedagógia néhány eszközét bevonva izgalmas helyzet elé állíthatóak a gyermekek. No de hogyan?
a) A bűntény helyszínének kialakítása
A bűntény helyszíne nálunk egy étterem volt, amit a játékkonyha és egy kisszék biztosított. A gyermek először megnézte az étterem részeit, majd elvonult a szobájába. Ekkor kezdődött a nagy munka. Eltüntettünk pár gyümölcsöt nyomokat hagyva, illetve a pénzt eldugtam a zsebembe. A mobilon egy kétségbe esett üzenetet hagytam az étteremtulajdonos nevében. A játék a telefonos üzenettel kezdődött, amelyet a szerepben lévő detektív meghallgatott.
b) RTM, avagy a munkamemória a mennyiség szolgálatában
A detektív a telefonüzenetet meghallgatva megtekinti a bűntény helyszínét. Elmondja, hogy miből mennyi hiányzik, amihez a munkamemóriáját aktivizálja. Ha ezzel gond adódik, arra az esetre érdemes egy képet csinálni a mobillal az eredeti helyszínről, és ilyenkor 1 percre megmutatni. Az alapján megbeszélni a hiányzó ételek mennyiségét. A visszaidézés támogatásában fontos a fokozatosság. Erre példák a fokozatosság elvéről szóló cikkben olvashatóak.
c) Számolás kis mennyiségben
A hiányzó ételekről, pénzről listát készít a detektív, ami alapján elkezdheti a felderítő munkát. Helyszíni szemle és kikérdezések következnek. A direkt elejtett néhány gyümölcs segítségével a detektív megtalálta a hiányzó termékeket. Ekkor a lista alapján megszámolta a gyümölcsöket. Fontos megfigyelés, hogy a gyermek számol vagy számlál. Azokról különböző képeket készített. Az étterem tulajdonosa előtt feltárta a megtalált mennyiségeket. A tulaj már nem emlékezett pontosan a mennyiségekre, ezért összeadásban mesélte el, hogy melyik helyen mennyi azonos termékre emlékszik. Pl. 2 narancs a pulton és 3 narancs az asztalon. Ez megegyezik a megtalált 5 naranccsal. Az összeadást segíti, hogy globálisan látja a detektív a narancsok mennyiségét, továbbá a narancsok pakolásával cselekvésbe ágyazottan lekövethető a tulajdonos állítása.
d) A pénz megtalálása és megszámolása
A detektív a csörgés hangja alapján megtalálja a tulajdonos zsebében a pénzt. (Nálunk ezt spontán megoldotta a kistestvér, aki egy óvatlan pillanatban a zsebembe túrt kiáltva “ép”. Itt nyakon csípett a detektív. Egy pénz listába a detektív felvezette a talált érméket a helyiérték gyakorlásával.
e) A szerepjáték zárása, avagy a rabosítás
A detektív az étterem tulajdonosát elkapta, Ujjlenyomatot vett az ujjaimról balról jobbra haladva. Majd képet készített szemből és oldalról.
A lateralitás (jobb-bal) és téri tájékozódás gyakorlásához itt található további játék.
A játék zárása a gyermek tervének megfelelően történik. Ilyenkor biztosítjuk, hogy jó élménnyel zárja a közös játékot, és enyhüljön a matematikai kompetenciát támogató feladatok lelki terhe.